Miután kislányunk megszületett, semmi sem úgy működött, ahogy elterveztem. Kínlódtam a szoptatással, állandóan kézben szeretett volna lenni és szörnyű érzés volt hallgatni, hogy vigasztalhatatlanul sírt. 

 

Pánikba estem, nem tudtam, hogy mit tegyek. Megkérdeztem mindenki a családból és az ismerősök között, hogy ez normális? Válaszokat akartam kapni, engem miért nem készített fel erre senki?

A babahordozás mentett meg ebben a nehéz időszakban. 

Amikor tanácsadó segítségével először magamra kötöttem babámat, akkor éreztem úgy, hogy valami elsőre működik. Ezután már nem volt elég, hogy megtanultam hordozni, vagy anyatejjel tudtam táplálni a babámat. Kutatni kezdtem a kisbabáknak milyen alvási szokásai és szükségletei vannak. Több anyákat érintő témában végeztem tanfolyamot, mint babahordozás, szoptatás és a gyermekágyas időszak, ezáltal egyre szélesebb tudás állt rendelkezésemre a családok támogatása során.